Berke Gábor (Breki)
Nem ma kezdtem Én sem!
Már nagyon apró koromban foglalkoztatott a zenélés gondolata, mint ahogy azt a mellékelt kép is bizonyítja…
Berke Gábor (Breki) 2 éves
A ’60-as évek végén nem volt egyszerű Ovation gitárt beszerezni, (különösen ilyen kis testű kivitelben) de egy szülő minden áldozatot szívesen vállal a gyermekéért, így 2 éves szülinapomon már egy ilyen csodán kezdhettem a húrnyűvés alapjait gyakorolni. Az elmúlt 40 évben sikerült E-től D#-ig eljutnom akkord ügyileg mind dúr, mind moll formában, ez nagyjából a 2 évente 1 akkordnak felel meg. Ez mondjuk elég siralmas – mondhatni nem nagyon háláltam meg a belém helyezett bizalmat és összeget – de énekesként nincs is nagy szükségem többre annál a stabil pár akkordnál, amelyeket „hangzástól függetlenül” szívesen alkalmazok a felcsendülő dalokban. Az alapvető problémát a hangszer tanulási folyamatban az okozta, hogy mindig is RockSztár akartam lenni és nem rockzenész…Ez a vágy persze életem első 13 évében még nem volt olyan intenzív, de mire elértem a megfontolt 14 éves kort (13,5) már tombolt a KISS láz, és a 8. osztályos iskolai farsangon már magunk készítette fa gitárokkal pengettük a KISS dalokat, mindenki legnagyobb döbbenetére.
Berke Gábor (Breki) – Kiss 1981
Ebben az őrültségben stabil partnerre leltem Molics Zsoltiban (ex Sámán, Moby Dick, Classica; jelenleg Cool Head Clan) akivel egy osztályba jártunk és akinek még komoly szerepe lesz a továbbiakban, de ne szaladjunk előre… Ezek után következtek a gimnáziumi évek, mikor is első osztályos korunkban, osztálytársammal Kovács Ákossal (ex Bonanza Banzai; jelenleg Ákos) megalakítottuk az Abe & Breki Superduót, mely csapatból Molics Zsolti bevétele után kialakult a későbbi Crossfire, ami már egy igazi (total amatőr) metal csapat volt, nyomtuk a Judas Priestet, Iron Maident, Motörheadet. A tagcserék folyamatosan követték egymást, a stabil gárda mi voltunk a Zsoltival, Ákos csak egy ideig dobolt nálunk, majd jövedelmezőb zenei vizekre evezett…
Berke Gábor (Breki) – Crossfire
Pár év kihagyás után – katonaság – következett a glam rock időszak a Panamával. A Glam rock kifejezés inkább a külsőségekre utalt, zeneileg a Van Halen – Mr.Big vonalat követtük, ami a szakmán kívül túl sok más embert nem is érdekelt…
Berke Gábor (Breki) – Panama
1-2 év próbálkozás után ki is léptem és megalapítottam életem „főművét” a vicces nevű Lolka Bolkát, Guns n’ Roses – Mötley Crüe vonalon. (Én voltam a Lolka, a többiek a Bolkák…) szóval a Bolkákkal a másodvonalban egész jól felküzdöttük magunkat, turnék itt-ott, Sziget, tokaji rocktábor, de aztán valahogy leült az egész, s bár nem oszlottunk fel de 1996-ban abbahagytuk az aktív zenélést.
Berke Gábor (Breki) – Lolka Bolka
Na itt most igazán jó pár év kihagyás következett, de a zene és az éneklés szeretete valahogy mindig megmaradt, amit elsősorban karaoke klubokban, karaoke versenyeken bizonyítottam. Kb. 2 éve, egy munkámmal kapcsolatos, általam szervezett rendezvényen találkoztam először Takival, akit zenélni hívtam meg az akkori bandájával, majd pár szám erejéig csatlakoztam hozzájuk. Ekkor fogalmazódott meg bennünk először (futólag) a közös zenélgetés gondolata, majd 2010 nyarán, egy hirtelen leszervezett (szerda próba, majd pénteken) 3 órás koncert egy szálloda tetőteraszán adta meg a végső lökést ahhoz, hogy ezt érdemes komolyan csinálni. Ekkor jött a névválasztás, 1-2 újabb próba, s összeraktunk kb. 40-50 dalt, ismert rock és blues előadóktól… és itt már a jelenkor következik.
Berke Gábor (Breki) – Hit The Road Acoustic Band